A napelemes rendszer „szíve” az inverter - ez az eszköz alakítja át a napelemek által termelt egyenáramot váltakozó árammá, hogy azt a háztartási eszközök felhasználhassák. Napjainkban a háztartási napelemes rendszerekben két fő invertertípus közül választhatunk: szimmetrikus és aszimmetrikus háromfázisú inverterek közül. Leegyszerűsítve arról van szó, hogy az egyik típus a termelt energiát egyenlően osztja el mindhárom fázis között, míg a másik rugalmasan, a fogyasztás arányában képes szétosztani azt a fázisokra. Felmerül a kérdés: mikor melyik éri meg az Ön számára? Az alábbiakban közérthetően, de szakmailag alátámasztva mutatjuk be az aszimmetrikus inverter jelentését, a szimmetrikus inverter előnyeit és hátrányait, példákkal és tippekkel kiegészítve. Segítünk tisztázni, melyik inverter lehet jobb az Ön napeleméhez, legyen szó egy kis lakásról, egy nagyobb családi házról vagy akár az otthoni elektromos autó töltésről. Emellett kitérünk néhány népszerű márkára is - például Huawei, Deye és SolaX - hogy konkrét példákkal segítsük a döntését.
Az inverter szerepe és a fázisok kérdése
Mielőtt belevágnánk a két invertertípus összehasonlításába, érdemes tisztázni az alapokat. Az inverter feladata tehát a napelemek által termelt egyenáram átalakítása a hálózatnak megfelelő váltóárammá. Ezen túl azonban arról is gondoskodik, hogy az energiát eljuttassa a ház elektromos hálózatába, adott esetben akár vissza is táplálja a hálózatra a felesleget. A háztartási hálózat szempontjából kétféle csatlakozás létezik: egyfázisú és háromfázisú rendszerek. Egyfázisú hálózat esetén minden fogyasztó ugyanarra az egy fázisra csatlakozik - ilyet tipikusan lakásokban, kisebb házakban találunk. Háromfázisú hálózatnál viszont az elektromos terhelések három fázis között vannak megosztva. Nagyobb áramigényű ingatlanoknál szinte elkerülhetetlen a három fázis megléte, hiszen egyetlen fázis nem bírna el biztonságosan minden nagy teljesítményű berendezést. Fontos megérteni, hogy egy háromfázisú háztartásban szinte lehetetlen minden fázison pontosan azonos fogyasztást tartani. Általában az egyik fázison a konyhai gépek (sütő, hűtő, mikró stb.) vannak, egy másikon mondjuk a világítás és néhány szoba, a harmadikon pedig például a nappali és garázs eszközei. Emiatt a pillanatnyi terhelés fázisonként eltérő lehet - és itt jön a képbe az inverter típusa.
Egyfázisú vagy háromfázisú inverter? Ha az Ön otthonának hálózati csatlakozása egyfázisú, akkor csak egyfázisú inverter jöhet szóba, más választás nincs - ilyen esetben az inverter az egy fázisra táplál be, és a szimmetrikus vs. aszimmetrikus kérdés nem merül fel. Háromfázisú csatlakozás esetén viszont elvileg lehetőség van akár arra is, hogy fázisonként külön egyfázisú invertereket telepítsenek, vagy egyetlen háromfázisú invertert használjunk. Magyarországon a szabályozás szerint egy fázisra legfeljebb 5 kVA teljesítményű inverter köthető (akkor is, ha a bekötés háromfázisú). Ez azt jelenti, hogy ~5 kW rendszerig bezárólag megoldható az egyfázisú inverter alkalmazása is (akár háromfázisú hálózat esetén is). Ugyanakkor 5 kW felett mindenképpen háromfázisú invertert kell választania. Háromfázisú napelemes rendszernél kétféle inverter közül választhat: hagyományos szimmetrikus működésű háromfázisú invertert, vagy modern aszimmetrikus fáziskezelésű invertert. Vizsgáljuk meg, mit jelentenek ezek a fogalmak és hogyan működnek.
Mi az a szimmetrikus inverter?
A szimmetrikus inverter olyan háromfázisú napeleminverter, amely mindhárom fázisra azonos teljesítményt ad le egy időben. Praktikusan ez azt jelenti, hogy ha például az inverter névleges teljesítménye 6 kW, akkor működés közben egyszerre mindegyik fázisra maximum 2 kW-ot táplál (összesen adja ki a 6 kW-ot, de egyenlően elosztva a három vezeték között). Ennek előnye, hogy a hálózat mindhárom fázisa egyformán kap terhelést az invertertől, hátránya viszont, hogy a ház fogyasztása nem biztos, hogy ilyen szépen eloszlik. Hagyományos szimmetrikus inverter esetén előfordul, hogy az egyik fázison többlet napelemes termelés van (amit a pillanatnyi fogyasztás nem használ fel), míg egy másik fázison egyidejűleg hiány lép fel (ott épp nagyobb a terhelés, mint amit az inverter azon a fázison adni tud). Ilyenkor az történik, hogy az inverter az egyik fázison felesleget táplál vissza a hálózatba, miközben a másik fázison áramot vételez a hálózatból a hiány fedezésére. Ez a két árammozgás sajnos nem egyenlíti ki egymást a mérőórán, hanem külön-külön jelenik meg: az egyik fázison visszatáplált energiát a szolgáltató alacsony áron veszi át, míg a másikon vételezett energiát magas áron számlázza. Így megeshet, hogy hiába termel összességében annyit a napelem, amennyit a ház fogyaszt, mégis kell fizetnie különbözetet a szolgáltató felé a fáziseltérés miatt. Ez korábban, a szaldó elszámolás idején nem volt érezhető probléma, hiszen éves szinten összenullázhatta a termelés és fogyasztás különbözetét. Azonban 2024-től bruttó elszámolás van érvényben, ahol a visszatáplált áramot töredékáron fizetik csak meg, míg a hálózatból vételezett áram díja jóval magasabb. Ebben az új rendszerben már komoly hátrányt jelenthet a szimmetrikus működés, mert egy időben történő párhuzamos betáplálás és vételezés anyagilag kedvezőtlenül érinti a felhasználót. A szimmetrikus inverter tehát egyszerű, bevált technológia, de a fázisonkénti fix eloszlás miatt nem tud alkalmazkodni a háztartás tényleges fogyasztási mintájához.
Mi az az aszimmetrikus inverter?
Az aszimmetrikus inverter ezzel szemben egy olyan (jellemzően háromfázisú, gyakran hibrid) invertertípus, amely fázisonként függetlenül képes szabályozni a leadott teljesítményt. Ez azt jelenti, hogy a készülék figyeli mindhárom fázis pillanatnyi terhelését, és mindegyik fázisra pontosan annyi energiát juttat, amennyit az ott lévő fogyasztók igényelnek. Ha az egyik fázison például 2,5 kW teljesítményigény jelentkezik (mondjuk egy elektromos sütő bekapcsolása miatt), az inverter akár az összes elérhető energiát erre a fázisra irányítja, amíg a többi fázison kisebb a terhelés. Ugyanakkor, ha egy másik fázison csak 0,5 kW fogyasztás van, akkor oda csak 0,5 kW-ot ad, a maradékot pedig - ideális esetben - a harmadik fázisra vagy az akkumulátor töltésére fordítja. Így elkerülhető, hogy bármely fázison egyszerre vételezés és visszatáplálás történjen a hálózat felé. A cél az, hogy a napelemek által termelt minden wattot házon belül használjunk fel, ott ahol éppen szükség van rá. Ha esetleg még így is marad felesleg (mert minden fázison kielégítettük a fogyasztást és még mindig van termelés), egy hibrid aszimmetrikus inverter ezt a többletet nem a hálózatba nyomja ki azonnal, hanem akkumulátorba töltheti (amennyiben van akkumulátor a rendszerhez csatlakoztatva). Csak legvégső esetben, a teljes akkutöltöttség után kezdene visszatáplálni a hálózatra.
Egy aszimmetrikus inverterrel jelentősen növelhető az önfogyasztás aránya, különösen a bruttó elszámolású rendszerben, hiszen minimálisra csökkenthető az a helyzet, amikor párhuzamosan kell vételezni és betáplálni eltérő fázisokon. Fontos azonban megjegyezni, hogy a jelenleg kapható aszimmetrikus inverterek többségénél technológiai korlátok is vannak. Az egyik ilyen, hogy általában korlátozott az egy fázisra egyszerre leadható maximális teljesítmény. Sok gyártó invertere „50% aszimmetriát” tud: vagyis egy 6 kW-os inverter egyetlen fázisra maximum a névleges kapacitása felét (azaz 3 kW-ot) tudja juttatni egy időben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha mondjuk 6 kW-nyi napelem-termelés áll rendelkezésre, abból egy fázisra legfeljebb 3 kW mehet, a maradékot pedig a másik két fázison osztja szét (vagy akkut tölt). Még így is sokkal rugalmasabb a rendszer a hagyományos szimmetrikusnál - hiszen lehetővé teszi például azt is, hogy akár az egyik fázison 2,5 kW-ot adjon, a másikon 2,5 kW-ot, a harmadikon pedig 0 kW-ot, ha éppen úgy alakul. Ugyanakkor tudni kell, hogy ha egy fázison kiugróan nagy fogyasztó jelenik meg, amely meghaladja ezt a felezős korlátot, akkor az inverter így sem fogja tudni teljesen kiszolgálni azt az egy fázist. Ilyen esetben marad némi hálózati vételezés kiegészítésként - de még mindig jóval kevesebb, mintha szimmetrikus invertert használna.
Fontos tisztázni, hogy az aszimmetrikus fázisterhelés kezelése csak háromfázisú invertereknél értelmezhető. Egy egyfázisú inverter esetén értelemszerűen nincs hova aszimmetriát kezelni, hiszen csak egy fázis van. Háromfázisú aszimmetrikus invertereket jellemzően a modern, úgynevezett hibrid inverterek között találunk. A hibrid azt jelenti, hogy akkumulátor is csatlakoztatható hozzájuk, így energiatárolásra is van lehetőség. Sok ilyen készülék beépített vészhelyzeti (backup) kimenettel is rendelkezik, így áramszünet esetén - ha az ingatlan kritikus áramköreit erre kötötték - képesek szigetüzemben tovább működni és ellátni a fontos fogyasztókat akkumulátorról vagy a napelemről. Összességében az aszimmetrikus (fázisfüggetlen) inverterek nagy előnye a rugalmasság és az, hogy a lehető legjobban igazodnak az otthon fogyasztási profiljához. A hátrányuk elsősorban az, hogy bonyolultabb technológia révén drágábbak lehetnek a hagyományos társaiknál. Emellett korábban kevesebb márka kínált ilyen megoldást, bár 2024-re már több gyártó is felismerte a jelentőségét, így egyre nagyobb a választék.
A szimmetrikus inverter előnyei és hátrányai
Előnyök:
- Egyszerű és bevált technológia: A szimmetrikus háromfázisú inverterek régóta jelen vannak a piacon, kiforrott, megbízható működésű eszközök. Kevesebb elektronikus finomságot tartalmaznak, így potenciálisan kevesebb hibalehetőség adódik.
- Kedvezőbb ár: Általában olcsóbbak, mint a hasonló teljesítményű aszimmetrikus (hibrid) inverterek. Ha szűkös a keret, egy szimmetrikus inverterrel alacsonyabb kezdő beruházási költséggel telepíthet napelemes rendszert.
- Szaldó elszámolásnál megfelelő: Ha valaki korábban telepített rendszert és még szaldó elszámolásban maradhat néhány évig, a szimmetrikus működés nem okoz anyagi veszteséget. Ilyen esetben ugyanis mindegy, hogy melyik fázison megy be vagy ki az áram, éves szinten lenullázódik a különbség. (Megjegyzés: új telepítéseknél már bruttó elszámolás van érvényben.)
- Széles termékválaszték: Szinte minden invertergyártó kínál szimmetrikus modelleket, így sokféle méret, márka és típus közül választhat. Például a háztartási piacon népszerű Fronius Symo sorozat vagy Huawei SUN2000-M1 széria mind szimmetrikus háromfázisú inverter.
Hátrányok:
- Nem kezeli a fáziseltérést: Legnagyobb hátránya, hogy minden fázison ugyanannyit ad le. Ez a már ismertetett módon fáziseltérésekhez vezethet - egyes fázisokon túltermelés, máshol egyidejű hiány léphet fel - ami bruttó elszámolásban közvetlen veszteséget okoz.
- Korlátozott önfogyasztás: Mivel nem tudja optimalizálni a fázisokra kötött fogyasztók ellátását, előfordulhat, hogy a háztartás nem használja fel teljes mértékben a pillanatnyi napenergia-termelést. Ez csökkenti az önfogyasztási arányt, növeli a hálózatba táplált (olcsón eladott) energia arányát.
- Nem ideális egyenetlen terhelésnél: Ha a háztartásban nagy egyfázisú fogyasztók vannak (pl. egy erős elektromos autó töltő vagy elektromos fűtőberendezés csak az egyik fázison), a szimmetrikus inverter nem fogja tudni ezeket hatékonyan kiszolgálni - biztosan lesz olyan fázis, ahol nem tud lépést tartani a fogyasztással, miközben máshol kihasználatlan kapacitás marad.
-
Későbbi bővítésnél gond lehet: Ha később akkumulátorral szeretné kiegészíteni a rendszert, a legtöbb szimmetrikus inverter nem kompatibilis közvetlenül akkumulátorral (nem hibrid típus). Ilyenkor vagy invertercserére, vagy külön akkumulátoros inverter (és vezérlő) telepítésére lehet szükség.
Az aszimmetrikus inverter előnyei és hátrányai
Előnyök:
- Maximális önfogyasztás: Az aszimmetrikus inverter legfőbb előnye, hogy a megtermelt energiát ott hasznosítja, ahol arra valóban igény van. Fázisonként optimalizál, így minimalizálja a hálózatból vételezett áramot és a veszteséges „keresztezett” energiaforgalmat. Ezzel bruttó elszámolásban komoly megtakarítást érhet el, hiszen csökkenti, hogy magas áron kelljen áramot vásárolnia, miközben olcsón adná el a sajátját.
- Ideális eltérő fázisterheléshez: Ha a háztartásban vannak nagyobb egyfázisú berendezések (pl. kút szivattyú, egyfázisú autótöltő, szauna vagy villanybojler), az aszimmetrikus inverter ezeket sokkal hatékonyabban képes kiszolgálni. Oda irányít több napelem-teljesítményt, ahol nagyobb a fogyasztás, így kevésbé kell a hálózatra támaszkodni.
- Akkumulátor és backup integráció: Az aszimmetrikus inverterek zöme hibrid kialakítású, tehát akkumulátor csatlakoztatható hozzájuk. Ez extra rugalmasságot ad: a napközben megtermelt többletet elteheti estére, illetve áthidalhatók az éjszakai fogyasztási csúcsok. Sok ilyen inverter beépített szünetmentes táplálást (UPS) biztosító kimenettel rendelkezik, ami pár ezredmásodpercen belül leválasztja a hálózatról az otthont áramszünet esetén, és akkuról folyamatosan továbbmegy az áramellátás. Ez vidéki környezetben vagy gyakori áramszüneteknél kimondottan előnyös.
- Jövőbiztos megoldás: A villamosenergia-rendszer és elszámolás változásait figyelembe véve egy aszimmetrikus (különösen hibrid) inverter strapabíró választás a jövőre nézve. Ha később változnak a tarifák vagy szabályok, Ön már egy rugalmas rendszerrel rendelkezik, ami jobban tud alkalmazkodni. Emellett a legtöbb új fejlesztés ebben a kategóriában jelenik meg, így hosszú távon támogatottabb lehet (pl. okosotthon integrációk, távfelügyelet, szoftverfrissítések).
Hátrányok:
- Magasabb kezdeti költség: Az aszimmetrikus, fázisfüggetlen vezérlés bonyolultabb elektronikát igényel, ráadásul ezek az inverterek gyakran hibrid (akkumulátor-kezelésre is képes) modellek, ami növeli az árat. Így tipikusan 10-30%-kal is drágábbak lehetnek, mint egy azonos teljesítményű egyszerű szimmetrikus inverter.
- Korlátos fázisterhelhetőség: Ahogy fent említettük, a legtöbb aszimmetrikus inverter nem tudja a teljes kapacitását egyetlen fázisra koncentrálni, általában csak ~50%-ig. Bár ez a háztartások zöménél elegendő rugalmasságot ad, bizonyos esetekben (pl. nagyon nagy egyfázisú fogyasztó, mondjuk 5-6 kW-os motor) még így is lehet szükség némi hálózati rásegítésre. Szerencsére a technológia fejlődik: már bejelentettek olyan új modelleket (pl. a Huawei MAP0 sorozat), amelyek képesek akár 100%-os aszimmetriára is, azaz egy fázisra is kiadhatják a teljes inverterteljesítményt.
- Bonyolultabb telepítés és beállítás: Egy hibrid, aszimmetrikus inverter telepítése és konfigurálása némileg összetettebb lehet. Több paramétert kell megfelelően beállítani (pl. akkumulátor töltés/merítés, backup áramkörök stb.), és a telepítőnek ismernie kell a készülék speciális funkcióit. Emiatt fontos, hogy hozzáértő kivitelezőt válasszon.
- Esetleges kompatibilitási korlátok: Egyes márkák hibrid inverterei csak a saját akkumulátorukkal kompatibilisek vagy bizonyos energiatároló rendszerekkel működnek együtt optimálisan. Például a Huawei korábbi hibrid inverterei csak a saját LUNA akkumulátorukkal használhatók hivatalosan. Ha tehát akkumulátort is tervez, győződjön meg róla, hogy az invertere támogatja a kívánt típusú akkut.
Tipikus felhasználási példák és szituációk
Kis háztartás (lakás vagy kisebb családi ház)
Egy kisebb ingatlan, ahol jellemzően egyfázisú a villamos hálózat (vagy ha háromfázisú is, a fogyasztás nem túl nagy). Néhány alacsony-közepes fogyasztású készülék (hűtő, mosógép, számítógép, televízió, világítás) üzemel, nincsenek hatalmas egyfázisú terhelések. A napelemes rendszer mérete általában kicsi, 1,5-3 kW körüli, ami elegendő lehet a háztartás éves energiafogyasztásának jelentős részéhez.
Melyik inverter ideális? Ilyen helyzetben nem feltétlenül szükséges aszimmetrikus invertert választani. Ha a háztartás egyfázisú hálózatú, úgyis egyfázisú inverter lesz (aminek nincs szimmetrikus/aszimmetrikus opciója). Ha háromfázisú a hálózat, de a rendszer kicsi (pl. 2-3 kW) és a fogyasztás is visszafogott, egy kis teljesítményű szimmetrikus háromfázisú inverter is jól kiszolgálhatja az igényeket. Ennek alacsonyabb a költsége, ami fontos szempont lehet egy kisebb büdzséjű projektben. Mivel a fogyasztás sem túl szélsőséges fázisonként, a szimmetrikus elosztásból adódó esetleges veszteség minimális lesz. Ráadásul a kis rendszerből eleve kevesebb az a kWh, ami „félremehet” fázisonként. Példa: egy 3 kW-os szimmetrikus inverter fázisonként ~1 kW-ot ad le. Ha mondjuk az egyik fázison 1,2 kW fogyasztás van (kicsit több a kitápláltnál), a másikon 0,5 kW (kevesebb), a harmadikon 0,3 kW, akkor a különbség pár száz watt lesz csak - ennek anyagi hatása elhanyagolható néhány forintos tétel óránként. Ilyen kis háztartásban valószínűleg nincs akkumulátor sem tervezve (mert nem térülne meg), így a hibrid inverter funkciói kihasználatlanok lennének. Összefoglalva: egy kis lakás vagy hétvégi ház esetén a szimmetrikus inverter egyszerű és költséghatékony választás, amely bőven elegendő lehet.
Nagyobb családi ház (háromfázisú hálózat, nagyobb fogyasztók)
Egy nagyobb alapterületű, több szintes családi ház, ahol már szinte biztosan háromfázisú az elektromos csatlakozás. A háztartásban több nagyobb fogyasztó is előfordulhat: elektromos sütő és főzőlap (melyek külön fázisokra kötve működnek), légkondicionálók több helyiségben, esetleg elektromos kazán vagy hőszivattyú (utóbbi gyakran 3-fázisú), kerti gépek, szerszámok a garázsban stb. Az éves fogyasztás magasabb, a terhelés eloszlása a három fázis között változó, időnként egyik-másik fázison lényegesen nagyobb pillanatnyi igény jelentkezhet. A tervezett napelemes rendszer mérete is nagyobb, tipikusan 5-10 kW közötti vagy afeletti.
Melyik inverter ideális? Ilyen környezetben már erősen ajánlott megfontolni az aszimmetrikus invertert. A nagyobb rendszer és fogyasztás mellett a fázisok közötti eltérés is markánsabb lehet. Például egy téli estén lehet, hogy az egyik fázison megy a sütő (2-3 kW), a másikon a jakuzzi fűtése (2 kW), a harmadikon pedig alig valami. Ha másnap délelőtt a napsütés termel 6-8 kW-ot, egy szimmetrikus inverter nem fogja tudni mindezt a megfelelő helyre irányítani. Az aszimmetrikus inverter családi házhoz ilyen esetben kifejezetten előnyös, mert a nappali termelést dinamikusan tudja szétosztani: többet ad arra a fázisra, ahol a hőszivattyú vagy más épp bekapcsolt berendezés fut, és kevesebbet oda, ahol nincs terhelés. Így a lehető legtöbb napenergia hasznosul a házon belül. A nagyobb házaknál az is gyakori, hogy akkumulátoros energiatárolóban gondolkodnak (főleg amióta a bruttó elszámolás csökkenti a megtérülést akkumulátor nélkül). Ebben az esetben eleve hibrid inverterre lesz szükség, ami viszont szinte mindig aszimmetrikus fáziskezelésű. Tehát ha Ön akkumulátorral tervezi kiegészíteni a rendszerét (most vagy a jövőben), akkor mindenképp érdemes olyan invertert választani, ami támogatja ezt - ezek pedig ma jellemzően aszimmetrikusak. Összességében egy nagyobb háztartásnál az aszimmetrikus inverter hosszú távon költséghatékonyabb lehet, mert a magasabb kezdeti árát ellensúlyozhatja a jobb energiafelhasználás. Természetesen a pontos megtérülés attól függ, mennyire oszlik el egyenlőtlenül a fogyasztás a fázisok között, de a tapasztalat az, hogy egy átlagos modern családi háznál mindig akad különbség, amit érdemes kezelni.
Elektromos autó töltés otthon
Egyre többen telepítenek otthoni elektromosautó-töltőt (EV töltőt). Ezek a töltők lehetnek egyfázisúak (általában 7,4 kW-ig, 32 A egy fázison) vagy háromfázisúak (11 kW-22 kW-ig, terhelést elosztva a fázisokon). Sok háztartás utólag, a napelemes rendszer telepítése után szerel fel autótöltőt, így nem mindig van összehangolva a PV rendszer képességeivel. Az EV töltés tipikusan nagy terhelés, hosszabb időn át (több óráig), és leggyakrabban délután/este történik, amikor hazaérnek az autóval - vagy esetleg napközben, ha otthon van az autó.
Melyik inverter ideális? Ha Ön tervezi elektromos autó töltését a napelemes rendszerből, érdemes az inverterválasztást is ehhez igazítani. Két forgatókönyvet kell megkülönböztetni:
- Háromfázisú autótöltő esetén: A töltő a három fázist viszonylag egyenletesen terheli (pl. egy 11 kW-os töltés ~3,7 kW per fázis). Ezt egy szimmetrikus inverter részben ki tudja szolgálni, de csak a saját fázisonkénti limitjéig. Például egy 5 kW-os szimmetrikus inverter ~1,66 kW-ot ad le fázisonként, így az autótöltő fennmaradó ~2 kW-ot mindhárom fázison a hálózatból fogja felvenni. Ha nagyobb az inverter (pl. 10 kW-os, 3,3 kW/fázis), akkor napközben jó eséllyel tudja fedezni a 3,7 kW-os igényt (legalább részben) mindhárom fázison - de ehhez erős napsütés és optimális termelés kell. Aszimmetrikus inverterrel itt annyi az előny, hogy ha például az autó töltés közben egyéb fogyasztók lekapcsolnak, az inverter nem „ragad le” a fázisonkénti 3,3 kW-nál, hanem mondjuk 4 kW-ot is rá tud tenni arra a fázisra, ahol még tölt az autó, miközben a másikon csak 2 kW-ot ad (feltéve, hogy a két fázison belül marad a total). Vagyis jobban ki tudja használni a PV kapacitást a töltésre.
- Egyfázisú autótöltő esetén: Ez a gyakoribb az otthoni telepítéseknél (például sok 7 kW alatti wallbox csak egy fázist használ). Ebben az esetben nagyon nagy különbség van a két invertertípus között. Egy szimmetrikus háromfázisú inverter a teljesítményének csak az egyharmadát tudja erre az egy fázisra adni. Például hiába termel a napelem 5 kW-ot délben, a 7 kW-os töltő mondjuk 5 kW-ot kér az adott fázison - a szimmetrikus inverter max ~1,7 kW-ot ad neki, a maradék ~3,3 kW-ot pedig kénytelen lesz a hálózatból felvenni az autó. Közben a másik két fázisra is kitolja az 1,7-1,7 kW-ot, amit viszont a ház éppen nem használ, így az kárba vész (visszatáplál a hálózatba bagóért). Aszimmetrikus inverterrel viszont az 5 kW termelésből akár 2,5 kW-ot is rá tud irányítani arra a fázisra, ahol az autó tölt, így csak ~2,5 kW-ot kell a hálózatból pótolni - a különbség óránként 2,5 kWh megtakarítás, ami forintban kifejezve ~95 Ft óránként (feltételezve ~38 Ft/kWh áramdíjat). Ez éves szinten nagyon komoly összeg lehet, ha gyakran tölti így az autót. Tehát egy nagy egyfázisú terhelés, mint az EV töltő, szinte kiált az aszimmetrikus inverterért. Ide sorolhatunk egyébként más hasonló egyfázisú nagyfogyasztókat is, például egy nagyobb hőtárolós villanybojlert vagy egy fázisról működő szaunát - ezeknél is ugyanígy érvényesül az előny.
Népszerű invertermárkák - Huawei, Deye, SolaX példák
A piacon számos gyártó kínál invertereket, de nem mindegyiknél találunk aszimmetrikus opciót. Különösen a hibrid inverterek terén érdemes körülnézni, ha fázisfüggetlen megoldást keres. Az alábbiakban kiemelünk néhány népszerű márkát és termékcsaládot, amelyek a magyarországi háztartási napelemes piacon is gyakran előfordulnak.
Huawei: A Huawei a világ egyik vezető invertergyártója, jól ismert megbízható termékeiről. Korábbi háromfázisú modelljei (pl. a SUN2000 széria) szimmetrikus módon működtek - sok magyar háztartásban találunk ilyeneket. 2024-ben azonban a Huawei előrukkolt az MAP0 sorozatú hibrid inverterekkel, amelyek már támogatják az aszimmetrikus energialeadást. A gyártó előzetes adatai szerint ezek az új modellek 100% fázisterhelést is tudnak kezelni, vagyis akár a teljes inverterteljesítményt képesek egyetlen fázisra koncentrálni szükség esetén. Ez úttörő fejlesztés, mivel a piacon addig megszokott 50%-os limitet kitolja. A Huawei inverterek előnye még a kiváló minőségérzet, a fejlett monitoring (okostelefonos applikációval), és a cég saját energiatárolója, a LUNA akkumulátor rendszerek integrálhatósága. Hátrányuk, hogy a Huawei egy prémium márka, ennek megfelelő árkategóriával - egy Huawei hibrid rendszer ára kb. 7-10%-kal magasabb lehet egy hasonló SolaX rendszernél. Cserébe viszont sokan kedvelik a márka biztos hátterét és ügyféltámogatását. Ha Ön bizonytalan, és egy “nagy név” termékében bízik inkább, a Huawei jó választás lehet. Konkrét példa: Huawei SUN2000-5KTL-M1 (egy 5 kW-os háromfázisú inverter, szimmetrikus), illetve az új SUN2000-5KTL-MAP0 (5 kW-os hibrid aszimmetrikus inverter).
Deye: A Deye egy feltörekvő kínai márka, amely az utóbbi években vált népszerűvé Európában is. Leginkább a költséghatékonyságáról ismert - azonos kategóriában gyakran olcsóbb, mint versenytársai. A Deye elsősorban hibrid invertereket kínál lakossági méretben, és ezek aszimmetrikus energialeadásra képesek. A háromfázisú Deye hibrid modellek jellemzően 50% fázisterhelési korlát mellett működnek (tehát pl. egy 10 kW-os Deye inverter egy fázisra max 5 kW-ot ad ki egyidejűleg). Ez a szokásos érték a piacon, ami a legtöbb esetben elegendő rugalmasságot biztosít. A Deye inverterek további előnye, hogy gyakran integrált backup (szigetüzem) funkcióval is rendelkeznek: 4 ezredmásodpercen belül képesek leválni a hálózatról áramszünet esetén, és szünetmentes tápellátást adnak a kiválasztott áramköröknek. Emellett a Deye saját akkumulátorokat is kínál, és a rendszere jól skálázható (akár 10+ kWh tárolás is megoldható velük). Példa konkrét típusra: Deye SUN-10K-SG04LP3-EU (10 kW-os hibrid, aszimmetrikus háromfázisú inverter, backup kimenettel).
SolaX: A SolaX szintén kínai gyártó, és a hibrid inverterek egyik specialistája. Termékeik jól ismertek Magyarországon is, sok telepítő szívesen használja őket. Árkategóriában valahol a Huawei és a Deye között helyezkednek el - mondhatni középkategória, korrekt ár-érték aránnyal. A SolaX háromfázisú hibrid inverterek (pl. az X3 Hybrid sorozat) szintén aszimmetrikus működésűek, általában 50% per fázis limitációval (akárcsak a Deye). A SolaX kiemelkedik a széles termékválasztékával: különböző méretű invertereket és többféle akkumulátort (pl. Triple Power) kínálnak, így igény szerint lehet rendszert építeni. A SolaX nagy hangsúlyt fektet az innovációra is, például voltak az elsők között, akik integrált EPS (vészhelyzeti áramellátás) funkciót és okos energiamenedzsmentet kínáltak megfizethető áron. Felhasználói visszajelzések alapján a SolaX rendszerek megbízhatóan működnek, bár néha említik, hogy a gyártói ügyfélszolgálat lehetne gördülékenyebb. Összességében, ha egy modern, sokoldalú hibrid invertert keres, ami tud aszimmetrikus betáplálást, de a Huawei-nél kedvezőbb áron elérhető, a SolaX jó opció. Konkrét példa: SolaX X3-Hybrid G4 10.0 (10 kW-os háromfázisú hibrid inverter, 50% aszimmetria, backup funkcióval).
Mindegyiknek megvannak a maga előnyei. Javasolt több gyártó termékét is összehasonlítani (teljesítmény, garancia, szolgáltatások, ár tekintetében), és szakemberrel konzultálni a választás előtt. Az viszont látszik a piaci trendekből, hogy az aszimmetrikus, hibrid inverterek terjednek gyorsabban manapság, részben a megváltozott elszámolási rendszer, részben pedig az energiatárolás iránti igény növekedése miatt.
Ha nagyon leegyszerűsítjük, kisebb, egyszerűbb rendszerekhez, kiegyenlített terheléshez a szimmetrikus inverter is bőven megfelel, míg nagyobb, komplexebb háztartásokhoz, illetve a jövőbiztos okos rendszerekhez az aszimmetrikus (hibrid) inverter jelenti a jobb befektetést. Mindkét típusnak megvan a helye a piacon; a lényeg, hogy az Ön igényeihez legjobban illeszkedőt válassza. Érdemes szakértő tervezővel/telepítővel konzultálni, aki a helyszín és a fogyasztási adatok ismeretében konkrét számításokkal is alá tudja támasztani, hogy az Ön esetében melyik inverter jobb a napelemhez és mikor melyik térül meg. Reméljük, hogy ez az útmutató segített tisztábban látni a két invertertípus közötti különbségeket, előnyöket és kompromisszumokat, így magabiztosabban vághat bele a napelemes rendszerének megvalósításába!