Monoblokk vagy split hőszivattyú? – Előnyök, hátrányok, döntési szempontok

Napjainkban egyre több családi ház tulajdonos és építkező választja a levegő–víz hőszivattyúkat fűtési rendszerként a kedvezőtlen energiaárak és a környezetbarát működés miatt. Azonban felmerül a kérdés: monoblokk vagy split hőszivattyút válasszon otthonához? A hőszivattyú típusa kiválasztás során számos szempontot érdemes figyelembe venni – a telepítés módját, helyigényt, F-gáz engedélykötelezettséget, fagyvédelmet, energiahatékonyságot, árakat és a későbbi bővítési lehetőségeket. Cikkünk közérthetően bemutatja a monoblokk hőszivattyú előnyei és hátrányai mellett a split rendszerű (osztott) megoldások sajátosságait, hogy Ön megalapozott döntést hozhasson.

Monoblokk rendszerű hőszivattyú – jellemzők, előnyök, hátrányok

A monoblokk hőszivattyúk egyetlen kompakt kültéri egységből állnak, amely tartalmazza a teljes hűtőkört (kompresszor, hőcserélők, szivattyú stb.) . Külső megjelenésük hasonló egy nagyméretű klímaberendezés kültéri egységéhez. A monoblokk egység közvetlenül csatlakozik az épület fűtési/ hűtési vízkörére, és közvetlenül a vizet melegíti vagy hűti, keringetve azt a ház fűtési rendszerében. Beltéri egységre általában nincs szükség, legfeljebb egy vezérlő vagy puffertartály kerül beépítésre, így a beltéri helyigény minimális.

 

Monoblokk hőszivattyú előnyei

• Egyszerűbb telepítés: Mivel a monoblokk készülék minden eleme gyárilag zárt rendszerben van, nincs szükség hűtőköri helyszíni szerelésre vagy F-gáz jogosultságra a beüzemeléshez. Egy megfelelően képzett fűtésszerelő is elvégezheti a telepítést, csak a vízoldali csatlakozásokat kell kiépíteni. Ez gyorsabb és egyszerűbb üzembe helyezést jelent.
• Kevesebb helyigény a gépházban: Mivel nincs külön beltéri egység, a házon belül kevesebb helyet foglal a rendszer. Csak a csövek csatlakoznak a kültéri egységhez, így a hőtermelő egység teljes egészében kinn helyezkedik el.
• Kevesebb hibalehetőség: A hermetikusan zárt monoblokk hőszivattyúban kevesebb alkatrész és csatlakozás van szétosztva, ezért kisebb a hűtőközeg-szivárgás vagy egyéb meghibásodás esélye – a gyári zárt rendszer megbízhatósága magas. Karbantartása is egyszerűbb lehet a letisztult felépítés miatt.
• Gyári tömítettség és garancia: A monoblokk rendszert a gyártó töltötte fel hűtőközeggel és tesztelte szivárgásra. Ennek köszönhetően, ha szakszerűen van telepítve, a gyártói garancia feltételei könnyebben teljesülnek, mivel nincs helyszíni hűtőköri beavatkozás.
  

 

Monoblokk hőszivattyú hátrányai

• Kültéri fagyvédelem igénye: Mivel a fűtővíz közvetlenül kifut a kültéri egységbe, áramszünet vagy leállás esetén fennáll a fagyás veszélye a kinti vezetékekben és hőcserélőben. Ennek elkerülésére fagyálló (glikol) keverékkel kell feltölteni a rendszert, vagy egy kiegészítő hőcserélővel elválasztani a kinti kört. Ezek többletköltséget jelentenek és a glikolos víz valamelyest ronthatja a hőátadás hatékonyságát.
• Korlátozott rugalmasság elhelyezésnél: A monoblokk kültéri egységet a lehető legrövidebb csőhosszal érdemes a gépészeti helyiség közelében elhelyezni, mert vízvezetékkel kapcsolódik. Hosszabb távolság vagy bonyolult nyomvonal esetén nő a hőveszteség és a szivattyúzási igény, így a telepítés kevésbé rugalmas, mint a split rendszernél.
  
• Nagyobb kültéri egység: A monoblokk megoldásnál minden alkatrész a kültéri dobozban van, emiatt a kültéri egység mérete és súlya nagyobb. Jellemzően akár ~1 m széles, 1,6 m magas és 100–300 kg tömegű lehet, szemben egy hasonló teljesítményű split külső egység ~50 kg-os tömegével. A nagyobb méret miatt esztétikailag feltűnőbb lehet az udvaron vagy homlokzaton.
  
• Magasabb készülékár: Az azonos teljesítményű monoblokk hőszivattyúk sokszor drágábbak, mint a split változatok. A kompakt, integrált kialakításért prémiumot fizetünk. Cserébe a telepítés során megtakaríthatunk a klímaszerelői munkadíjon.
  
• Teljesítmény nagy hidegben: Normál körülmények között a monoblokk és split hőszivattyúk hasonló hatékonyságot nyújtanak, de egyes források szerint extrém hidegben a split rendszerek kissé jobb hőtermelő képességgel bírhatnak. Emiatt nagyobb vagy gyengébben szigetelt épületek esetén gyakran split hőszivattyú családi házhoz előnyösebb a stabil teljesítmény érdekében. (Megjegyzés: a modern monoblokk készülékeknél is találunk már -20°C vagy akár -28°C mellett is névleges kapacitást megtartó típusokat.)
  

 

Split rendszerű hőszivattyú – jellemzők, előnyök, hátrányok

A split, vagyis osztott rendszerű hőszivattyúk két egységből állnak: egy kültéri egységből (hasonlóan néz ki, mint a monoblokk kültéri egysége) és egy beltéri egységből. A kültéri egység tartalmazza a kompresszort és a levegő-hűtőközeg hőcserélőt, míg a beltéri egységben található a hűtőközeg–víz hőcserélő, a keringető szivattyú és gyakran a használati melegvíz (HMV) tartály vagy hőcserélő is. A két egységet hűtőközeggel töltött rézcsövek kötik össze, melyekben a folyadék-gáz halmazállapotú hűtőközeg kering. A beltéri modul típustól függően lehet fali (hydrobox) vagy álló kivitelű (integrált HMV tartállyal).

 

Split hőszivattyú előnyei

• Magasabb teljesítmény és hatékonyság: A split rendszereket gyakran nagyobb fűtési igényű épületeknél is alkalmazzák, mivel hőtermelő kapacitásuk és hatásfokuk is kiváló, akár jobbnak tartott a monoblokkokénál nagy hidegben. A vízoldali hőcserélő beltérben van, így kevésbé érinti a kinti fagyos levegő, ami hozzájárulhat a stabilabb teljesítményhez extrém időjárás esetén.
• Nincs fagyveszély a keringető körben: A split megoldásnál nem szükséges fagyálló adalék, hiszen a kültéri és beltéri egység között csak a hűtőközeg kering, a fűtési víz a beltéri modulon belül marad. Így áramszünet esetén sem fenyegeti a rendszer vízoldalát az elfagyás – ez egyszerűbbé teszi az üzemeltetést és kevesebb karbantartást (nincs glikolcsere).
• Rugalmasság és halk működés: A két egység elválasztása miatt rugalmasabb a telepítés helye. A kültéri egység akár több tíz méteres távolságra is elhelyezhető a háztól a hűtőközeg- vezetékeken keresztül (gyakran max. ~30–75 m távolság engedélyezett), így optimálisan elrejthető vagy a zajterhelés csökkenthető. A split kültéri egység kisebb és általában csendesebb is, mivel a beltéri egységben zajló folyamatok (pl. vízszivattyú) a házon belülre kerülnek.
• Alacsonyabb berendezésár: Ugyanazon fűtési teljesítménynél a split hőszivattyú olcsóbb lehet, mint monoblokk megfelelője, mivel a gyártó kevesebb anyagot használ a kültéri egységhez. A beltéri egység persze plusz költség, de összességében a teljes szett gyakran kedvezőbb árú.
• Integrált HMV és extrák: Sok split rendszerű hőszivattyú integrált melegvíztárolóval kapható (pl. 180–300 literes tartállyal egybeépített beltéri egység), ami helytakarékos és kényelmes megoldás egy családi házban. Továbbá elérhetők magas kifolyó vízhőmérsékletű (High- Temp) split hőszivattyúk is, melyek régebbi, radiátoros rendszerekhez is alkalmasak.
  

 

Split hőszivattyú hátrányai

• Bonyolultabb telepítés, engedélykötelezettség: A split rendszer telepítéséhez mindenképp szakképesített hűtőklíma szerelő (F-gáz vizsgával) szükséges, aki szakszerűen kiépíti és vákuumozza a hűtőközeg-vezetéket, majd feltölti a rendszert. E nélkül nem csak a garancia, de törvényi előírások miatt sem üzemeltethető a berendezés. A hűtőkör nem hermetikusan zárt gyári állapotú, ezért a telepítés után a keringő hűtőközeget bizonyos időközönként szivárgás szempontjából ellenőrizni kell (karbantartási igény, különösen nagyobb töltetű rendszereknél).
• Összetettebb rendszer: A split hőszivattyú több komponensből áll (kültéri + beltéri egység,
  csővezetékek, szerelvények), ezért több a hibalehetőség és a karbantartandó elem a monoblokkhoz képest. Például fennáll a minimális esélye a hűtőközeg szivárgásának a vezetékeknél vagy csatlakozóknál, illetve a két egység közötti kommunikációs és áramkábelezést is ki kell építeni.
• Beltéri helyigény: Az osztott rendszer beltéri egysége helyet igényel a gépészeti helyiségben (vagy egyéb beltéri térben). Ez egy falra szerelt hidrobox vagy egy nagyobb, beépített tartályos egység lehet, ami adott esetben padlón álló készülék. A beltéri egység és a csövezés miatt a telepítés összképe bonyolultabb lehet, valamint a beltérben némi üzemi zajjal (szivattyúhang, áramlási hang) is számolni kell.
• Telepítési és anyagköltségek: Bár a készülék ára kedvező lehet, a split rendszer helyszíni szerelése plusz költségekkel jár: a klímaszerelő munkadíja, a réz hűtőközegcsövek, vákuumszivattyúzás és egyéb szerelési anyagok növelik a beruházási költséget. Ezen felül a telepítés időigénye is hosszabb lehet a monoblokknál a több lépés miatt.

Monoblokk vagy split hőszivattyú – mikor melyiket válasszuk?

Felmerül tehát a kérdés: melyik hőszivattyú típus ideális az Ön igényeihez? Általánosságban elmondható, hogy egy tipikus, jól szigetelt családi ház esetében mindkét megoldás megfelelő komfortot és hatékonyságot nyújt. A döntést az alábbi tényezők mentén érdemes meghozni:

Telepítési feltételek: Ha nem szeretne hűtőköri szereléssel bajlódni, vagy nincs a közelben F- gáz jogosultságú szakember, akkor a monoblokk felé billen a mérleg. Új építésű házaknál, ahol a gépészetet még szabadon alakíthatja, a monoblokk egyszerűen integrálható. Felújításnál viszont, ha a beltéri egység elhelyezése nem gond és biztosítva van a szakember, nyugodtan választhat split rendszert is.

Klíma és környezet: Zord télies klímájú területen (pl. hegyvidék) érdemes mérlegelni a split rendszert, amely extrém hidegben stabilabb lehet és nincs gond a fagyvédő folyadékkal. Enyhébb éghajlaton vagy ahol ritkák a hosszú áramszünetek, a monoblokk is biztonságosan üzemeltethető megfelelő fagyvédelemmel.

Helyigény és esztétika: Amennyiben szűk a gépészeti tér otthonában, előnyös a monoblokk, mivel nem kell beltéri egységet elhelyezni. Ugyanakkor gondolja át a kültéri egység méretét és látványát – ha ezt könnyebben el tudja rejteni (pl. kert egy távolabbi pontján), akkor a split nagyobb rugalmasságot enged. Sorházaknál vagy társasházaknál a kisebb és csendesebb kültéri egység (split) előnyt jelenthet a szomszédok miatt.

Költségek: Kezdő beruházásnál a két típus költségei eltérően alakulhatnak. A monoblokk drágább készülék, de olcsóbb és gyorsabb telepítésű; a split olcsóbb lehet maga a gép, viszont a telepítés drágább szakember- és anyagigény miatt. Kérjen árajánlatot mindkét verzióra, és számolja bele a járulékos költségeket (fagyálló, szerelés, engedélyek)!

Jövőbeli igények: Ha későbbi bővítésben vagy átalakításban gondolkodik, pl. napelemes rendszerhez való csatlakozás, kiegészítő hőforrások integrálása, mindkét típus jól integrálható a megfelelő vezérlésekkel. Egyik rendszer sem zárja ki a jövőbeli fejlesztéseket. Inkább a megfelelő méretezés és bővíthetőség (pl. moduláris tartályok, puffer beépítés) a döntő – ebben pedig a választott márka kínálata és szakembere segíthet.

 

A döntés megkönnyítéséhez az alábbi összehasonlító táblázat összefoglalja a monoblokk és split hőszivattyúk főbb különbségeit:

 

(Megjegyzés: a fenti táblázat általános érvényű, konkrét típusok között lehetnek eltérések.)

Összefoglalva, egy jól méretezett rendszerrel mind a monoblokk, mind a split hőszivattyúval elégedett lesz. Ha bizonytalan, kérje ki szakember tanácsát, aki az Ön házának adottságai és igényei alapján tudja javasolni a megfelelő típust.

 

Hidrosplit: a monoblokk és split kombinációja (extra lehetőség)

A hagyományos monoblokk és split mellett létezik egy viszonylag új konstrukció, az úgynevezett hidrosplit hőszivattyú. Ez tulajdonképpen egy hibrid megoldás: két egységből áll, mégis nincs helyszíni hűtőközeg-szerelés. A gyártó a hűtőkört hermetikusan zártan kialakítja (akár a monoblokknál), és a beltéri és kültéri egységet vízvezeték köti össze. Így a telepítés nem igényel F- gáz jogosultságot, viszont a beltéri egység által nyújtott előnyöket is élvezhetjük (pl. beltérben elhelyezett hőcserélő vagy tartály). A hidrosplit rendszer biztonságosabb is lehet abból a szempontból, hogy a hűtőközeg az épületen kívül marad – beltéren csak víz kering, csökkentve egy esetleges gázszivárgás kockázatát. Az LG Therma V HidroSplit és a Daikin Altherma hidro-split modellek például ilyen felépítésűek, egyesítve a monoblokk egyszerű telepítését a split rendszerek rugalmasságával. A hidrosplit ugyanakkor igényli a monoblokknál említett fagyvédelmi óvintézkedéseket, hiszen a két egység között víz kering a szabadban. Röviden: ha elérhető az Ön által preferált márkánál, érdemes megfontolni ezt a kombinált típust is, mert egyesíti a két rendszer több előnyét.

Ajánlott hőszivattyú modellek az Energiamegújítás.hu kínálatából

Végül néhány konkrét ajánlott modell különböző gyártóktól, amelyekkel nem nyúlhat mellé – mindhárom márka kínál megbízható, korszerű monoblokk és split berendezéseket is:

Panasonic Aquarea T-CAP Monoblokk – Az egyik legnépszerűbb monoblokk hőszivattyúcsalád. Magas hatásfok jellemzi, és extrém hidegben is megbízható: egyes modelljei akár -28°C külső hőmérséklet mellett is megtartják a névleges fűtőteljesítményüket 14 . Ideális választás olyan családi házakhoz, ahol fontos a stabil fűtés kemény téli időben is.

Daikin Altherma 3 Split (R32) – A Daikin legújabb split levegő-víz hőszivattyú generációja, mely magas COP értékkel és csendes működéssel tűnik ki. Kompakt beltéri egységgel kapható, akár beépített 230 literes HMV tartállyal is 22 23 , így teljeskörű megoldást nyújt fűtésre, hűtésre és melegvíz-előállításra. Ideális modern otthonokba, ahol fontos az energiahatékonyság és a prémium minőség.

Az Energiamegújítás.hu webáruházában a fenti modellek és további Panasonic, Daikin, Viessmann, LG, Cascade, Fujitsu és egyéb hőszivattyúk is elérhetők. Érdemes szakértő kollégáinkkal konzultálni a konkrét igényekről – segítséget nyújtunk a megfelelő teljesítményű és kialakítású hőszivattyú kiválasztásában, legyen az monoblokk, split vagy akár hidrosplit rendszer. Keresse bizalommal cégünket, hogy otthona fűtését-hűtését a lehető legjobb hatásfokkal és kényelemmel valósíthassa meg!