Ha Ön klímavásárlás előtt áll, bizonyára szeretné tudni, mennyibe kerül majd a készülék üzemeltetése a villanyszámlán. Gyakori kérdés, hogy egy átlagos légkondicionáló - különösen az oldalfali split klímák - mennyi áramot fogyaszt hűtés és fűtés üzemmódban. Ennek tisztázásához érdemes megismerni a klímaberendezések teljesítményét, energiahatékonysági mutatóit (mint a SEER és SCOP értékek). Az alábbiakban közérthetően elmagyarázzuk az alapfogalmakat, példákat adunk havi és éves fogyasztásra hűtésnél és fűtésnél, összehasonlítjuk az inverteres és a hagyományos klímák fogyasztását, és válaszolunk a leggyakoribb kérdésekre a témában.
Alapfogalmak: teljesítmény, fogyasztás, SEER, SCOP
Klímateljesítmény (kW): A klímaberendezéseknél megadott teljesítmény (pl. 3,5 kW) a hűtő- vagy fűtőteljesítményre utal. Ez azt jelenti, hogy a készülék mennyi hűtési vagy fűtési energiát képes leadni. Fontos megjegyezni, hogy ez nem azonos az elektromos fogyasztással - egy 3,5 kW hűtőteljesítményű klíma nem 3,5 kW áramot vesz fel folyamatosan a hálózatból. Valójában a klíma a hűtőközeg körforgása révén a környezet hőjét mozgatja (hőszivattyú elven működik), így a hatásfoka jóval 1:1 fölötti. Ennek köszönhetően az elektromos felvett teljesítmény tipikusan a névleges hűtőteljesítmény töredéke. Például egy 3,5 kW-os klíma névleges áramfelvétele kb. 1,0-1,1 kW óránként, azaz nagyjából annyi, mint egy hajszárítóé vagy mikrohullámú sütőé. Ez az érték azonban függ a készülék hatékonyságától és az aktuális terheléstől.
EER, COP vs. SEER, SCOP: A klímák hatékonyságát hagyományosan az EER (Energy Efficiency Ratio) és COP (Coefficient of Performance) értékekkel jellemezték, amelyek azt mutatják meg, hogy 1 kW villamos energiából hány kW hűtési vagy fűtési energiát nyerünk az adott készülékkel ideális körülmények között. Például COP = 3 azt jelenti, hogy 1 kW áram felhasználásával 3 kW fűtési hőenergiát állít elő a klíma. Az újabb energiajelöléseknél bevezették a SEER és SCOP értékeket, amelyek szezonális (Seasonal) mutatók.
SEER (Seasonal Energy Efficiency Ratio): A szezonális hűtési hatékonyság mérőszáma. A teljes hűtési szezonra vonatkozóan határozza meg a hatékonyságot, valóságos üzemeltetési körülményeket figyelembe véve. A SEER azt mutatja meg, hogy az egész nyári szezon alatt átlagosan hány egységnyi hűtési energiát ad le a klíma 1 egységnyi elektromos energiából. Minél magasabb a SEER, annál takarékosabb a készülék hűtés üzemben. Jelenleg ~8,5 feletti SEER értékkel lehet A+++ besorolást elérni, míg ~6,1 felett A++ jár. Például egy SEER ≈ 6 értékű klíma (A++) 1 kW áram felhasználásával kb. 6 kW hűtőteljesítményt képes leadni.
SCOP (Seasonal Coefficient of Performance): A szezonális fűtési hatékonysági tényező, hasonló elvű mutató, mint a SEER, de a fűtési szezonra vetítve. A SCOP megmutatja, hogy átlagosan egy fűtési idény alatt 1 kW villamos energiából hány kW fűtési energiát nyer a készülék. Minél magasabb a SCOP, annál gazdaságosabb fűtésre a klíma. Például egy SCOP = 4,0 azt jelenti, hogy a klíma 1 kW árammal 4 kW fűtési hőt állít elő a szezon átlagában. A+++ fűtési besoroláshoz nagyon magas, ~5 feletti SCOP szükséges, A+ kategóriát ~3,4-4,0 közötti SCOP értékek adnak (ez utóbbi érték egyben a H tarifa igénylésének alsó korlátja is, lásd később). A gyakorlatban egy jobb klímával a fűtés hatásfoka 3-5-ször jobb, mint egy hagyományos villanyfűtésé - ez adja a “olcsóbb fűtés klímával” jelenség alapját.
Éves energiafogyasztás (kWh/év): A klímák európai energiacímkéjén a fenti mutatókból számítva fel van tüntetve a becsült éves fogyasztás is hűtésre és (ha tud fűteni) fűtésre. Ez egy standardizált profil szerinti érték, amit kWh-ban adnak meg évente. Például egy tipikus 3,5 kW split klíma energiacímkéjén szerepelhet, hogy hűtés éves energiafogyasztása ~180-200 kWh, fűtésé ~700-800 kWh átlagos használat mellett. Ezek az értékek tájékoztató jellegűek, és egy átlagos éghajlatra, tipikus használati időre vonatkoznak. Az Ön konkrét fogyasztása ettől eltérhet a használat gyakoriságától, a beállított hőmérséklettől, a szoba méretétől és szigeteltségétől függően. Az alábbiakban ezeket részletesebben is megvizsgáljuk.
Mennyit fogyaszt egy 3,5 kW-os klíma hűtéskor?
Hűtési üzemmódban a klímaberendezések meglepően takarékosak tudnak lenni más háztartási gépekhez képest. Ahogy említettük, egy 3,5 kW-os oldalfali split klíma nagyjából 0,8-1,1 kWh villamos energiát fogyaszt óránként átlagos terhelés mellett. Ez azt jelenti, hogy ha például délutánonként 8 órán át működteti a készüléket, akkor napi ~8 kWh, havi szinten pedig kb. 240 kWh energiafelhasználással számolhat a nyári hónapokban. (Összehasonlításképp: ez nagyjából havi 12 000 Ft költséget jelent 50 Ft/kWh áramdíjjal számolva.) Természetesen, ha kevesebbet hűt - például csak éjszakai órákban, vagy csak enyhébb melegben -, a fogyasztás arányosan alacsonyabb lesz. Sok háztartásban a tényleges nyári klímahasználat ennél kevesebb ideig tart naponta, így az összfogyasztás is mérsékeltebb (gyakran havi 100-150 kWh körül alakul egy szoba hűtésére).
Energiahatékonyság és SEER jelentősége: A klíma fogyasztása nagymértékben függ a készülék hatékonyságától. Két azonos 3,5 kW hűtőteljesítményű modell között jelentős különbség lehet: egy korszerűbb, magas SEER értékű (pl. SEER 7,0 feletti) klíma kevesebb áramot igényel ugyanannyi hűtéshez, mint egy régebbi, alacsonyabb hatékonyságú típus. Példák konkrét modellekre: Az LG Special ET 3,5 kW klíma SEER értéke ~6,6 (A++), ami éves szinten kb. 180-200 kWh villamosenergia-fogyasztást jelent hűtési szezonban. Hasonló kategóriájú a LG DualCool Pro 3,5 kW modell ~6,1 SEER-rel (szintén A++), nominális hűtési áramfelvétele ~1,13 kW, éves fogyasztása ~200 kWh körül alakul. Az olcsóbb kategóriájú TCL Elite 3,5 kW klíma SEER-je ~6,1 (A++), ami 195 kWh/év hűtési energiafelhasználást tükröz. Ezzel szemben a Panasonic BZ Standard 3,5 kW (A++ besorolás) éves hűtési fogyasztása kb. 183 kWh, míg a Panasonic TZ Super Compact 3,5 kW - egy magasabb hatékonyságú, kompakt prémium modell - SEER értéke ~6,8-7,0 (A++), ami évi ~100-160 kWh közötti hűtési energiaigényt is jelenthet típustól függően. Ezek az adatok jól mutatják, hogy egy jobb energiahatékonyságú készülékkel a nyári szezon villamosenergia-fogyasztása akár néhány száz kWh alatt tartható.
Mi befolyásolja a hűtési fogyasztást? Az inverteres klímák előnye hűtéskor, hogy a kompresszoruk teljesítménye folyamatosan szabályozható. Indításkor nagyobb teljesítménnyel (és fogyasztással) hűtenek, majd ahogy elérik a beállított hőfokot, visszavesznek a teljesítményből, és csak annyit dolgoznak, amennyi a hőmérséklet szinten tartásához szükséges. Így elkerülik a régi ki-be kapcsolós (fix fordulatszámú) klímák gyakori ki-be kapcsolgatását, ami energiaveszteséggel járt. A fogyasztást növelő tényezők közül néhány: ha a helyiség nagy és/vagy gyengén szigetelt, a klíma többet fog dolgozni (rossz szigetelésnél gyakorlatilag “az utcát hűtjük”). Az is számít, mennyire forrósodik fel a szoba: egy délután besütő nap által felforrósított tetőtéri szoba lehűtése több energiát igényel, mint egy északi fekvésű, hűvösebb helyiségé. Ugyanígy, a kívánt hőmérséklet beállítása is befolyásol: ha nagyon alacsonyra (pl. 20 °C alá) állítja a termosztátot egy 35 °C-os kánikulában, a klíma folyamatosan maximális közelében fog működni, míg egy mérsékeltebb beállítás (pl. 25-26 °C) jóval kevesebb áramot igényel. Összességében elmondható, hogy egy korszerű, jól megválasztott teljesítményű klímával a hűtés költsége mérsékelt marad - jellemzően pár ezer forint havonta egy szoba esetén, ami cserébe jelentős komfortnövekedést biztosít a nyári hőségben.
Megéri-e klímával fűteni? (Fűtési üzemmód és fogyasztás)
Sokan teszik fel a kérdést: megéri-e elektromos árammal, konkrétan klímával fűteni a gázzal vagy más fűtési módokkal szemben. A válasz az utóbbi években egyre inkább igen, bizonyos feltételekkel. Ennek oka, hogy az inverteres klímák hőszivattyús elven rendkívül hatékonyan fűtenek: 1 kWh villamos energiából akár 3-5 kWh fűtési hőt is előállítanak, külső hőmérséklettől függően. Tehát az elektromos fűtési költségük akár harmada-negyede is lehet egy hagyományos fűtőpanelének vagy elektromos radiátorénak. Modern készülékeknél gyakran még -15 vagy -20 °C külső hőmérsékletig garantált a működés, beépített kompresszorfűtéssel és csepptálca-fűtéssel, így a téli hidegben is megbízhatóan lehet velük fűteni.
Fogyasztás fűtés módban: A klíma fűtési energiaigénye összességében a fűtési szezonban általában magasabb, mint nyáron a hűtési, hiszen a hideg hónapok hosszabbak és gyakran a készülék több órát üzemel naponta. Ugyanakkor az egy órára eső fogyasztás jellemzően kisebb, mert a kívánt belső hőmérséklet és a külső hőmérséklet különbsége télen általában kisebb, mint nyáron (pl. 0 °C-ról kell +22 °C-ra felfűteni, ami 22 °C különbség, míg nyáron 35 °C-ról hűteni 25 °C-ra 10 °C különbség) - emiatt a kompresszor nem mindig megy maximumon. Egy átlagos 3,5 kW-os klíma téli használat mellett havonta kb. 150-200 kWh áramot fogyaszthat, ami ~7 500-10 000 Ft költséget jelent a jelenlegi lakossági árakon. Ez nagyban függ attól, hogy a készülék kiegészítő fűtésre szolgál egy-egy hidegebb őszi estén, vagy fő fűtési forrásként folyamatosan üzemel. Ha utóbbi, akkor értelemszerűen a felső értékhez (vagy akár valamivel fölé) eshet a havi fogyasztás. Éves szinten egy klímával kifűtött szoba villamosenergia igénye ~700-1000 kWh körül alakulhat (ez derül ki az energiacímke adatokból is). Ha a villamos energia és a gáz árát összevetjük, látható, hogy a klímás fűtés költsége versenyképes, sőt sokszor kedvezőbb is lehet (főleg ha a gáz ára magasabb piaci díjon van, míg az áram egy része még rezsicsökkentett áron).
Konkrét példák fűtési hatékonyságra: Vegyünk néhány korábban említett modellt fűtési üzemmódban is. Az LG Special ET 3,5 kW klíma SCOP értéke 4,0 (A+), ami az energiacímke szerint kb. 800 kWh éves fogyasztást jelent fűtésre. A TCL Elite 3,5 kW (SCOP 4,0, A+) esetében az éves fűtési villamos igény ~840 kWh. A Panasonic BZ Standard 3,5 kW klímánál ~4,0-4,1 SCOP mellett szintén ~800 kWh/év fűtési fogyasztás várható. Érdekes módon a Panasonic TZ Super Compact 3,5 kW (egy hatékonyabb prémium modell) SCOP értéke ~4,6 (A++), így éves fűtési fogyasztása csak ~600-700 kWh körül alakulhat a standard fűtési szezonra vetítve. A kifejezetten fűtésre optimalizált TCL Thermo X 3,4 kW készülék (beépített tálcafűtéssel, -20 °C-ig garantált működéssel) éves szinten ~735 kWh villamos energiát igényel fűtésre, míg hűtésre kb. 144 kWh-t - látható, hogy ennél a típusnál is a fűtési időszak használ el több áramot, de a SCOP ~4,0 érték miatt még mindig jóval gazdaságosabb, mintha ugyanekkora hőmennyiséget fűtőpanelekkel állítanánk elő.
H tarifa - olcsóbb fűtés klímával: További érv a klímás fűtés mellett Magyarországon az úgynevezett H tarifa lehetősége. Ez egy kedvezményes árú, speciálisan fűtésre használható villamosenergia-tarifa, amelyet október 15. és április 15. között biztosítanak a szolgáltatók a jogosult berendezésekhez. Jogosultsági feltétel, hogy a klíma (vagy hőszivattyú) SCOP értéke legalább 3,4 legyen és megfeleljen a vonatkozó előírásoknak - a legtöbb modern inverteres klíma ezt teljesíti (A+ energiaosztály felett). H tarifa mellett a téli áramdíj jelentősen alacsonyabb (jellemzően kb. fele a normál díjnak), így a fűtés költsége tovább csökkenthető. Érdemes tehát tájékozódni a szolgáltatónál és a klímaszerelőnél a H tarifás mérő felszerelésének lehetőségéről, ha hosszú távon klímával kíván fűteni.
Összefoglalva: Megéri-e klímával fűteni? Igen, megéri, ha a készülék megfelelően van kiválasztva és telepítve. Az energiahatékonysági mutatók alapján egy modern klíma lényegesen olcsóbban üzemeltethető fűtésre, mint a hagyományos elektromos fűtések, és bizonyos esetekben versenyképes vagy kedvezőbb lehet a gázfűtésnél is. Emellett nagy előny, hogy a klíma gyorsan reagál - egy hűvös őszi estén pár perc alatt meleget fúj - és csak akkor fogyaszt áramot, amikor fűteni kell, ellentétben pl. egy egész nap égő gázkazánnal. Ugyanakkor figyelembe kell venni a kültéri hőmérséklet korlátokat: nagyon zord (-15 °C alatti) időben a klíma hatékonysága csökken, ilyenkor szükség lehet kiegészítő fűtésre vagy a berendezés leolvasztási ciklusainak kivárására. A gyakorlatban Magyarország téli klímája mellett azonban az ilyen extrém hideg napok száma csekély, a fűtési szezon nagy részében gond nélkül dolgoznak a korszerű klímák. Sok felhasználó kiegészítő fűtésként indítja útnak a klímát ősszel és tavasszal (így kevesebbet kell a központi fűtést használni), és csak a leghidegebb hetekben támaszkodik más hőforrásra - ezzel is jelentős megtakarítást elérve.
Tippek az energiatakarékos klímahasználathoz
Végül érdemes kitérni néhány gyakorlati tanácsra, hogyan csökkentheti tovább klímája fogyasztását, illetve biztosíthatja a hatékony működést:
-
Megfelelő méretezés: Már a vásárlásnál ügyeljen arra, hogy a klíma teljesítménye illeszkedjen a hűteni/fűteni kívánt szobához. Egy alulméretezett (túl kicsi) klíma állandóan maximumon fog pörögni, és a fogyasztása az egekbe ugrik, mégsem lesz megfelelő a hűtés-fűtés. Egy túlméretezett berendezés pedig gyakori ki-be kapcsolással működhet (ha nem inverteres), ami szintén nem hatékony. Kérje szakember tanácsát a megfelelő kapacitás kiválasztásához.
-
Rendszeres karbantartás: A tisztán tartott klíma nem csak egészségesebb levegőt biztosít, de energiatakarékosabb is. A koszos hőcserélők és szűrők rontják a hőátadást, emiatt a készüléknek keményebben kell dolgoznia ugyanazért a hűtésért/fűtésért. Évente legalább egyszer - fűtés előtt vagy hűtési szezon előtt - tisztíttassa és ellenőriztesse a klímát szakemberrel. Egy elhanyagolt, elpiszkolódott berendezés jelentősen többet fogyaszthat, mint egy karbantartott.
-
Ésszerű hőmérséklet-beállítás: Kerülje a szélsőséges termosztát-beállításokat. Nyáron ne hűtse túl a szobát feleslegesen - általában 25-26 °C kellemes komfortot ad, és minden további fok lehűtése ~5-10% extra energiafogyasztást jelent. Télen se állítsa 30 °C-ra a klímát, ha 22-24 °C is elég - a túl magasra állított hőfok növeli a fogyasztást, mert a készülék folyamatosan maximális teljesítményen próbál fűteni.
-
Helyiség szigetelése, árnyékolás: Amennyire lehet, javítsa a szoba hőtartását. Nyáron nappal árnyékoljon (redőny, reluxa, függöny), hogy kevesebb hő jusson be, télen pedig szigetelje az ablakokat, csukja be a réseket. Egy jól szigetelt, árnyékolt szoba kevesebb munkát ad a klímának, így az kevesebb áramot is fogyaszt.
-
Ajtók-ablakok zárása: Ügyeljen rá, hogy klímaüzem közben az ajtók és ablakok legyenek csukva, ne szökjön a hideg vagy meleg. Szellőztetni természetesen kell, de inkább rövid ideig, intenzíven, majd csukja vissza az ablakot, hogy a klíma ne az utcát hűtse/fűtse.
-
Eco és időzítő funkciók kihasználása: Sok modern klímán van energiatakarékos (ECO) mód, amely optimalizálja a kompresszor működését kisebb fogyasztásra - ezt használhatja éjszaka vagy ha nincs szükség csúcs teljesítményre. Az időzítő vagy okos vezérlés segítségével beprogramozhatja, hogy a klíma csak akkor menjen, amikor tényleg szükséges (pl. hazaérkezés előtt fél órával induljon be, ne menjen egész nap üres lakásban). Ez mind csökkenti a felesleges energiafelhasználást.
Egy korszerű, inverteres oldalfali split klímaberendezés üzemeltetési költsége kedvező mind hűtésre, mind fűtésre. Hűtési szezonban egy átlagos 1 szobás használat havi pár ezer forintos többletet jelent a villanyszámlán, míg fűtési szezonban - fő fűtésként alkalmazva - is olcsóbb lehet, mint a gázzal vagy egyéb villanyfűtéssel való fűtés, főleg H tarifával kombinálva. A 3,5 kW-os klímák fogyasztása tipikusan 0,5-1,0 kWh között mozog óránként, ami napi 8 órás használat esetén ~4-8 kWh, éves szinten (hűtés+fűtés együtt) pedig néhány száz, legfeljebb ezer kWh nagyságrend. Megéri klímával fűteni is, amennyiben jó minőségű, magas SCOP értékű berendezést választ és betartja a fentebbi energiatakarékos használati elveket. Reméljük, hogy ezekkel az információkkal tisztábban látja a klímafogyasztás kérdését, és magabiztosabban tud dönteni a megfelelő készülék kiválasztásáról és üzemeltetéséről. Kellemes hűs nyarat és meleget télen - gazdaságosan!