COP
A COP, más néven teljesítmény- vagy jósági együttható, a rendszerek hatékonyságának mérőszáma. Ha egy rendszer jó minőségű, a COP-érték jellemzően 3 és 5 közé esik. Ez azt jelenti, hogy a rendszer 3-5-ször több energiát képes kinyerni, mint amennyit bead.
A COP kiszámításához a COP = kimenő teljesítmény (kW) / bemenő teljesítmény (kW) képletet használhatja. Ez annak mutatójaként szolgál, hogy mennyire hatékony egy rendszer.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a COP nem állandó a hőigényes készülékek esetében. Ez egy pillanatnyi érték, amelyet befolyásolhat az áthidalandó hőfoklépés nagysága. Ez azt jelenti, hogy a szivattyúzásba fektetett energia a lépés nagyságától függően változhat, ami csapdát jelenthet a felkészületlen szemlélő számára, aki túlságosan a COP-ra mint a hatékonyság mértékére hagyatkozik.
- A melegvíz előállítása során a hőforrásként használt talaj vagy levegő hőmérséklete jelentős szerepet játszik a COP szint meghatározásában. Minél alacsonyabb a talaj vagy a levegő hőmérséklete, annál nagyobb kihívást jelent egy adott hőmérsékletű fűtővíz előállítása. Ha például -5°C-ról 40°C-ra próbál egy közeget szivattyúzni, akkor ez több energiát igényel, mintha 7°C-ról indulna.
- Másrészt, minél magasabb a szükséges fűtővíz hőmérséklete, annál nagyobb energiabefektetésre van szükség ahhoz, hogy a talaj vagy a levegő hőjét ezen a hőmérsékleten átpumpáljuk. Ha például 12°C-os közegből indulunk ki, akkor több energiabefektetést igényel a 42°C-ra való szivattyúzás, mintha csak 35°C-ot kellene előállítani.
Lényeges megjegyezni, hogy amikor a COP-ról érdeklődünk, a pontos mérés érdekében elengedhetetlen, hogy rákérdezzünk a körülményekre, például a forráshőmérsékletre és a z előremenő víz hőmérsékletére.
SCOP
Fontos tudomásul venni, hogy egy például hőszivattyús rendszer COP-ja az üzemeltetési környezettől függően változhat, ami a rendszer gyakorlati használatban való hatékonyságával kapcsolatos nézeteltérésekhez vezethet. E viták feloldásának egyik módja az éves COP kiszámítása a becsült éves peremfeltételek alapján. Ez a módszer reálisabb alapot biztosít a különböző rendszerek összehasonlításához.
Az éves COP kiszámításához egy szabványos fűtési időszakot határoznak meg, amely meghatározza a környezeti feltételeket minden nap minden órájára a teljes szabványos fűtési szezonban, amely Magyarországon jellemzően 180-190 napig tart. Ezen feltételek mellett a gyártóknak az EN 14825 szabványban meghatározottak szerint egy átlagos COP-mérést kell megadniuk. Ezt a mérést szezonális COP-nak (SCOP) nevezik.
A SCOP kiszámításához a hőzúszivattyú által a teljes fűtési szezonban leadott hőenergiát (kWh-ban mérve) elosztjuk a hőzszivattyú által a teljes fűtési szezonban felvett villamos energiával (szintén kWh-ban mérve).
Tehát: SCOP = teljes fűtési szezonban leadott hőmennyiség (kW) / teljes fűtési szezonban felvett energia (kW)
Ez egy szabványosított mérőszámot biztosít, amely hosszabb időszak alatt, valós körülmények között összehasonlítható a különböző fűtési rendszerek hatékonyságával.
A SCOP korlátainak megértéséhez hasznos hasonlat, ha úgy gondolunk rá, mint az autók átlagos üzemanyag-fogyasztására. A gyártók egy átlagos értéket adnak meg, de mindenki tudja, hogy egy autó fogyasztása a vezetési körülményektől, a forgalomtól és az egyéni vezetési szokásoktól függően változhat. A modern autók még fedélzeti számítógépekkel is rendelkeznek, amelyek folyamatosan nyomon követik a fogyasztást.
Hasonlóképpen a SCOP is félrevezető mutató lehet, mivel olyan átlagértéket ad meg, amely nem veszi figyelembe a valós üzemi körülmények közötti eltéréseket. Joggal merül fel a kérdés, hogy a szabvány szerzői hogyan határozzák meg a "normál telet", mivel ez Európa különböző régióiban jelentősen eltérhet.
Más szóval, bár a SCOP hasznos szabványosított mérőszámot biztosít a fűtési rendszerek hatékonyságának összehasonlításához, a rendszer teljesítményének gyakorlati értékelésénél fontos megérteni a korlátokat, és figyelembe kell venni más tényezőket, például a helyi időjárási viszonyokat és az egyéni használati szokásokat.
